MIRE FIGYELJÜNK, AMIKOR SZERELEMBE ESÜNK?

Minden ember egyformán vágyik a szerelemre: az izgalmas bizsergésre, az intenzív vágyra, az önfeledt boldogságra. Csakhogy a szerelem nem pusztán pozitív érzésekkel ajándékozza meg az azt átélőket. Mint mindennek, ennek is megvannak a maga árnyoldalai, melyekről legtöbbször hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Nem árt tehát odafigyelnünk néhány dologra miután ráeszméltünk, hogy szerelembe estünk.  

MILYEN SZERETETNYELVET BESZÉLSZ?

Sokan végig sem gondoljuk, mennyi útja van annak, hogy kifejezésre juttassuk érzéseinket. Szeretni sokféleképpen lehet. Ahogyan vágyni is a szeretetre. Igazán szeretve pedig akkor érezzük magunkat, ha a kettő összhangban van egymással. Fontos, hogy képesek legyünk megérteni egymás szeretetnyelvét, s azon keresztül megszólítani a másikat.

MI KELL A NŐNEK?

Pénz, siker, szexualitás? Ezek inkább sorolhatók egy férfi, mintsem egy nő kimondott vagy kimondatlan vágyai közé. Mégis sokan hiszik, hogy igazán boldoggá csak az a férfi tehet egy nőt, aki sikeres a munkájában, az ágyban pedig fáradhatatlan. Csakhogy a nők többsége számára nem ezek az igazán fontos értékek, nem ezek alapján választanak párt maguknak. Akkor vajon mi kell a nőnek?

Élő Elemér

PÁRKAPCSOLAT

A SZAKÉRTŐ VÁLASZOL - MIÉRT NEM VISZ MAGÁTÓL SEHOVÁ?

„Az a gondom, hogy a barátom magától nem visz sehová!
Ha mondom neki, az a válasza, hogy „hát találd ki, hová szeretnél menni, és menjünk!”.
Miért nem ő találja ki? Ő a férfi! Ha én gondolom ki, és én szervezem meg, az nem ugyanaz!
A barátommal régebb óta ismertük egymást. Egy társaságba jártunk, aztán egy közös nyaraláson összejöttünk. Tudom, hogy ő inkább otthonülő típus, de olyan jól esne, ha egyszer ő lepne meg mondjuk egy pár mozijeggyel. Nem nagy dolgokra gondolok!
Miért nem visz magától sehová? Már én érzem rosszul magam attól, hogy folyton ezzel jövök neki.”

A SZAKÉRTŐ VÁLASZOL - MIT TEGYEK, HOGY ÚJRA MEG TUDJAK BÍZNI A PÁROMBAN?

„Rájöttem, hogy van valakije. Véletlenül derült ki, korábban eszembe sem jutott ilyesmi. Tökéletesen megbíztam benne.  Másfél éve vagyunk együtt, harmonikus a kapcsolatunk, az ágyban is kölcsönösen élvezzük az együttléteket. Azt szokták mondani, hogy a megcsalás mindkét fél felelőssége, de a mi kapcsolatunkban tényleg minden jól működött. Nem volt oka, félrelépni, nem is értem. Szabadon megélhette velem a vágyait, és ez fordítva is igaz!
Mostanra túljutottunk az indulatokon, a szakításon, és újbóli egymásra találáson. Összeköltöztünk. Ez a dolog egy kicsit közelebb hozott bennünket egymáshoz. Ennek még örülök is, de nem értem, miért tette. Azt mondta, egyszerűen hülye volt: belement valamibe, amibe nem kellett volna, de sosem akart elveszíteni engem, mert szeret. Az a baj, hogy én is őt.
Amikor átköltöztem hozzá, elhatároztam, hogy tiszta lapot nyitok, és nem fogok gyanakodni, vagy kételkedni abban, amit mond. Sajnos a munkája miatt sokszor van távol, és nekem ilyenkor folyton az jár a fejemben, vajon tényleg azt csinálja-e, amit mond. Nem beszélek neki erről, mert nem akarom, hogy a múlt megmérgezze a kapcsolatunkat, de néha úgy érzem, megőrülök a bizonytalanságtól. Megbocsátottam neki a félrelépését, mert már nem vagyok rá dühös, de elfelejteni valahogy nem tudom azt, amit tett, bármennyire is szeretném. Nagyon félek attól, hogy újra megtörténhet.
Mit tegyek, hogy újra meg tudjak bízni a páromban?”

A SZAKÉRTŐ VÁLASZOL - NYITOTT HÁZASSÁGBAN KELLENE ÉLNÜNK?

„A férjem és én sok mindenben kiegészítjük egymást, de a szex sosem volt az igazi.
Fiatalon ismerkedtünk meg, nekem ő volt a harmadik férfi az életemben. Egy szenvedélyes, de nagy csalódással végződő kapcsolaton voltam akkor túl. Utólag azt gondolom, talán emiatt választottam vele a biztonságot.
A férjem nem egy szenvedélyes típus. Elég neki néhány együttlét egy hónapban, én azonban többször szeretném, és már nem is biztos, hogy vele.
Van egy 3 éves kisfiúnk. Nem tudom elképzelni, hogy a szex miatt mindent el kéne dobnunk.
Mostanában többször eszembe jutott, hogy le kéne ülnünk ezt megbeszélni, de félek attól, hogy nem értene meg.
Nem akarok elválni, de ha mások az igényeink, talán nyitott házasságban kellene élnünk. Nem tudom, mit csináljak.”

A SZAKÉRTŐ VÁLASZOL - MIÉRT NEM VÁLLAL FEL A BARÁTAI ELŐTT?

„Lassan fél éve vagyunk együtt. Az elején természetesnek vettem, hogy majd csak akkor mutat be a barátainak, ha már biztos kettőnkben, de most már zavar, hogy még mindig nem hívott közös programra. Olyan, mintha szándékosan kerülné azokat a helyzeteket, ahol találkozhatnék velük.
Szégyell talán, vagy miért nem vállal fel a barátai előtt? Nem akarom őt sürgetni, de bánt ez a dolog. Az sem jó érzés, hogy látszólag az én barátaimat sem akarja megismerni. Néha olyan, mintha csak egy programja lennék, és nem a barátnője. ”

A SZAKÉRTŐ VÁLASZOL - IDŐRE VAN SZÜKSÉGE. EZ MIT JELENT?

„Tavaly szeptemberben ismerkedtünk meg, és szinte azonnal jött az a bizonyos szikra! Nagy hévvel indult a kapcsolatunk, aztán most tavasszal történt valami. Megváltozott a viselkedése. A semmin is képes volt veszekedni, folyton bűntudatot keltett bennem olyan dolgok miatt, ami meg sem történt. Egyre többször volt féltékeny.
Amikor beszélni akartam vele erről, folyton hárított, fáradtságról beszélt, kerülte a dolgot. Nyár végén aztán kibukott belőle, hogy ezt így nem tudja tovább csinálni. Azt mondta szeret, nem akar elveszíteni, de időre van szüksége. Ez mit jelent?
Próbáltam tiszteletben tartani a kérését, és nem keresni, de ha én nem keresem, pár nap múlva ő hív, vagy ír, hogy mi van velem. Akkor most velem akar lenni, vagy nem? Ha ezt szóba hozom, mindig azt mondja, hogy ezt nem lehet benne sürgetni. Ő sem tudja, még a választ, nekem viszont elviselhetetlen ez a bizonytalanság.”

A SZAKÉRTŐ VÁLASZOL - MIKOR KÉRI MEG A KEZEMET?

„A nyáron három esküvőn is jártunk. Ebből kettő az ő csapattársainak esküvője volt, egy pedig az én legjobb barátnőmé. Titkon reméltem, hogy ez benne is elindít valamit. Végül is két éve élünk együtt, és mindketten elmúltunk harminc évesek. Beszéltünk már gyerekvállalásról, de inkább csak viccesen. Komolyan még nem jött szóba a családalapítás. Persze én is szeretnék végre férjhez menni, és zavar, hogy a barátnőim folyton kérdezgetik, hogy mikor lesz az esküvőtök, na de én hogy hozzam szóba ezt a témát?! Csak nem kérethetem meg a saját kezemet! Nem is akarnám sürgetni őt, vagy erőszakoskodni, mert az nem jó. De mégis, mikor fogja megkérni a kezemet? Hozzam ezt szóba? Vagy inkább várjak még vele?”