„Tavaly szeptemberben ismerkedtünk meg, és szinte azonnal jött az a bizonyos szikra! Nagy hévvel indult a kapcsolatunk, aztán most tavasszal történt valami. Megváltozott a viselkedése. A semmin is képes volt veszekedni, folyton bűntudatot keltett bennem olyan dolgok miatt, ami meg sem történt. Egyre többször volt féltékeny.
Amikor beszélni akartam vele erről, folyton hárított, fáradtságról beszélt, kerülte a dolgot. Nyár végén aztán kibukott belőle, hogy ezt így nem tudja tovább csinálni. Azt mondta szeret, nem akar elveszíteni, de időre van szüksége. Ez mit jelent?
Próbáltam tiszteletben tartani a kérését, és nem keresni, de ha én nem keresem, pár nap múlva ő hív, vagy ír, hogy mi van velem. Akkor most velem akar lenni, vagy nem? Ha ezt szóba hozom, mindig azt mondja, hogy ezt nem lehet benne sürgetni. Ő sem tudja, még a választ, nekem viszont elviselhetetlen ez a bizonytalanság.”